Belgiumban az a szuper, hogy Nyugat-Európa közepén van, így lényegében a modern kori - XX. századi történelem összes főbb mozanatát végig lehet itt követni. Elsőként hát a Nagy Háború Ypres-ből, amely város három csata helyszíne volt.
(Úgy próbáltam összerakni a post-ot, hogy átadja, amit ott éreztem. Lehetőleg akkor olvasd végig ha le tudsz játszani hangot. Ha van időd nézd meg az Passchandale klippet, és a végén a képeimet (ha nincs időd a klippet meghallgathatod a a képek alatt).)
Századelő - idális alap egy kis csetepatéra
1913-ban Európa már lassan 40 éve háború nélkül él, fejlődik, prosperál. A technológiai fejlődés hihetetlen, mindenhol épül a vasút, terjed az elektromosság, hirtelen a semmiből nagyvárosok születnek, megjelennek az autók, a villamosok és a földalattik. Ezt tükrözi a közhangulat is, az ember legyőzte a természetet, mindent el tudni érni amit akar, lásd csak a Titanicot.
Az európai társadalmak polgárosodásával általánosabbá válik a szavazati jog (értsd: nem az 1% kőgazdag dönt már, hanem a 20-40% módos). A városodással megjelenik egy új társadalmi réteg: a munkások, akikről kiderül, hogy mivel szavazni nem szavaznak, idálisak golyófogónak a lövészárokba. Bár a megjelenő szocializmus növelte a békére való igényt, ezt jóval ellesúlyozta a népesség robbanás a korban, amivel csak az a baj, hogy ha sok a fiatal hím, aki mind tökösnek érzi magát, akkor máris kész az idális alap a háborúhoz.
Európát ekkor még mindig királyok és uralkodók irányítják, a családok ezernyi szálon össze vannak kötve. 
Átmeneti korszak ez, már nem az "én vagyok a király, az van amit mondok", de nem is az a "vigyázni kell minden lépésemre mert leszavaznak négy év múlva, vagy netán kijönnek tüntetni" (tanulság a hazai "demokráciának"!). És persze a legnagyobb gond Poroszország, aki hát fiatal nagyhatalomként helyet követel a világban, de legfőbbképp a gyarmatosításban. Obama itt nem sokat rúgna a labdába, tombol a reál politika: én vagyok az erősebb, ezért jogom van elvenni!
Na így hát csak a megfelelő alkalomra kell várni, egy jó indokra, amivel a gyarmatszerző háborúnk már is NemzetvédőHős cselekedet lesz, nem is kell sokat várni, a beteljesülés Szarajevóban jön el.
A háború
A nép lelkes, ünnepel, végre megmutatjuk azoknak a barbároknak, hogy ki a Jani, és persze a katonáink őszre hazatérnek! Ezt biztosítaná a zseniális Schlieffen terv, Belgiumon keresztül megkerüljük a francia megerősített állásokat, kitesszük az Eiffel-re a német lobogót, és utána már mehet is át az összes baka a keleti frontra, ahol túlerővel letaroljuk az oroszokat. Csak a tervbe egy kis baki csúszik.
Bár Párizstól csak 50 km-erre vannak a német csapatok, Belgium kicsi észak-keleti csücske (Ypres és környéke), ami a francia kikötőkhöz jelentené az utat, antant kézen marad. Mivel a géppuska ellen nincs megfelelő támadó erő, megkezdődik a védekezésre berendezkedés, a lövészárkok ásása: az állóháború.
Mindkét hadvezetés töri fejét, hogyan lehetne felülkerekedni, sorra jönnek az új fegyverek, az angol tank (nem az igazi még), a német gáz (gázmaszk), de nincs áttörés. A németek továbbtörik és a következőt eszelik ki: találni olyan helyeket, amit ideológiai okokból az ellenség úgy is meg akar tartani, és ott kivéreztetni őket (anyagháború). Ez a két hely pedig a franciák egyik történelemi vára és városa Verdun, a másik pedig a kicsi föld ami még szabad Belgiumból, a Ypres-i kiszögellés (Ypres Salient).
A Ypres melletti Yorkshire trenchben készítettem egy videót, kicsit háborús, de nem ez akar lenni a lényeg: ha ott lettél volna, valószínű meghaltál volna.
Ypres
Történelmét tekintve a középkorban gazdag kereskedőváros (Hanza), folyón (később csatornán) hozzák ide a ruhákat, melyeket szállítanak tovább a szárazföldre. A XX. század elején kap egy laktanyát, így elsődleges célpont lesz a gyors megszállás alatt.
A németeknek 14-ben csak be kellett sétálni a városba, aztán az angolok rájöttek, hogy itt jó lenne őket megfogni (egyrészt mert jó a terep (kiszögellés), másrészt mert 50 km és itt a csatorna), úgyhogy október végén meg is történt az első csata, az áldozatok és a sérültek száma mindkét oldalon 100-100 ezer fő, de az antant visszavette a várost.
Ekkor Európa lakosságának nagyon nagy többsége keresztény. Keresztelkedik, házasodik, jár és hal a templomba(n). Így az uralkodók is. Háborút kezdeni keresztény hittel? Ez sem változott a keresztesek óta... Itt meg kell említeni a Karácsonyi Békét (fegyverszünetet), mely 1914 karácsonyán történt meg. Ekkor nem volt hivatalos álláspont a felek között, hogy karácsony szenteste tűzszünet lesz vagy sem, így a frontvonali parancsnokok maguk döntöttek ezekről és hát emiatt a kialakult viszonyok állásról-állásra változtak. Volt, ahol szenteste is lőttek, volt ahol a két ellenség találkozott a senki földjén, koccintottak, cigit cseréltek, fociztak... rájöttek, hogy a másik is ugyanolyan ember, mint ők, ugyanolyan problémákkal, mint ami nekik van és hogy igazából nincs is értelme nagyon egymást ölni. Talán ezért is maradt meg sok helyen ez a béke egészen januárig, amíg a hadvezetés tudomást nem szerzett az egészről...
Winston Churchill a jó meglátói képességéről tesz bizonyságot (lásd még náci veszedelem és fultoni beszéd), amikor 14 novemberében levelében ír: "Álmékodok, mi történne akkor ha a hadaink hirtelen és vezérlés nélkül sztrájkolni kezdenének és azt mondanák, hogy biztos van más módja, hogy megoldjuk ezt a vitát".A második csata annak apropóján, hogy a German Tech Center lágy, női hangú operátora bejelenti a német hadvezetésnek: "Gas - Research Completed". (elsőként a klórgáz, majd később a mustárgáz, amit első bevetésének helyéről Yperite nek is hívják). És hát próbáljuk ki valahol. Az ötlet be is jött a németeknek, az első használatkor 10 perc alatt kb. 6000 embert öltek meg vele, így a több hónapos csaták alatt "csak" fele annyi embert (35e) vesztettek, mint az antant együtt, bár Ypres-t elfoglalni nem sikerült.
A harmadik csata 17-ben, egyik legnagyobb a háborúban, brittek indítják, hogy visszafoglalják a környéket, az áldozatok száma 800e (500-300), de megérte: 10 kmerrel arrébb van a front! Az antant oldalon a sok áldozatot az szedi, hogy ekkor a német vonalak már évek óta fejlesztve, építve vannak, ami értsd: megerősített árokrendszer, drótkerítések lábmagaságba és kiálló fémkampók végig a földből a senki földjén, beton gépuskafészkek és mindezt a belvizes területen, ahol ha fél métert leásol már összegylik a víz (kb. mint Duna-Tisza köze szabályozás előtt). A csata jelentőségét jelzi, hogy Churchill ez után mondja híres mondatát (lásd lentebb a számban) és az, hogy erről még az Iron Maiden is írt számot (a klippben a senki földe egész jól van megcsinálva, bár itt a környéken sokkal vizesebb volt.)
Ez alatt a pár hónap alatt rombolják le Ypres városát, azt hiszem nem látam még olyan képet, ami jobban bemutatja mit is jelent igazán a rombolás szó (később megszámolták: négyzetmérföldenként (~3 km2) kb. 1 millió becsapódás lyuk). 
Aztán németország elveszíti az anyagháborút, aminek a végső lökést a 2 millió yenki megjelenése adja, vége!
Utóélet - Elszámolás
És mit hoz a háború?
Az európai nemzetek legyengülését (utat Amerikának a szuperhatalommá váláshoz),
- a férfiak általános szavazati jogát (4 évig haltak a hazáért, valamit kapniuk kell),
- szociális jogok erősödését (pl.: 8 órás munkanap, korábban ez elképzelhetetlen volt),
- nemzetköti szervezetek megjelenése (Népszövetség, Nemzetközi Bíróság stb.),
- 9 millió ember halálát (ezzel azt is hogy már minden európai településen van Ismeretlen Katona sírja),
- és persze Európa újraformálását (amit nekünk sikerült különösen megszívni).
Tehát itt háború vége, ahogy ekkor nevezték a háborút: "War to End All Wars" (~Az összes háborút befejező Háború). És miért jött ez a név? Mert annyira-de annyira szörnyű volt, hogy az emberek úgy gondolták, hogy mégegyszer ez nem történhet meg. De hogy történhetet meg?
A háború borzasztó volt, borzasztóbb mint valaha. A fejlett technológia megjelenésével már el lehetett pusztítani az embert (tökéletesen, lásd ismeretlen katona sírja megjelenik) vagy csak brutális károkat lehetett okozni a testében. Ráadásul nem csak a fegyverek fejlődtek, hanem a sebészet (volt esély túl élni, hazamenni és látni a nyomát (Párizs mellett falu is jött létre, a nagyon csúnyán eltorzult embereknek)), a posta (le lehetett írni a szörnyűségeket) és persze a fotográfia.
Hogy történhetett ez meg? 1914-ben a tömeg éljenezte a háborút, nem gondolták, hogy fájni fog, hogy ennyire sokáig fog fájni. Aztán leállni már nem sikerült, mindenki (fent) győzni akart (főleg nem a maga kárán).
De tényleg ennyire akarta ezt a nép? Nem vagyok benne biztos. A média ekkor még jórészt az arisztokrácia kezében, a háború alatt a propaganda gépezet kezében, versenytárs nélkül, azt nyomja amit felülről akarnak: barbár németek és életteret nemhagyó angolok nemzeti, hazai kötelesség, hogy elpusztítsuk őket (hát igen, ekkor még a sajtó hatalma is új volt). Na de akkor ki felelt ezért a sok szőrnyűségért? Valószínű a vezetők, királyok, miniszterek, arisztokraták. Szellemesen: feleltek, de mégsem, talán elvesztették a direkt hatalmukat, de maradtak a társadalom tetején...
Ilyenkor megszólal belőlem a populista (legyen az szocialista vagy néppárti), hogy az anyád! Milliókat küldenek halálba és nem felelnek ezért, mert van egy réteg, aki meghal és nincs meg hozzá elég mindene, hogy fellázadjon, képviselje, felálljon és azt mondja: "köcsög, halj meg te a fronton ha akarsz, aztán meglátjuk, hogy az hazaárulás lesz-e, amikor nem akarsz..."
A végére egy skót népdal (az előbbire is nyomatékosítani) azokból az időkből (1706-1709), amikor Marlborough grófja úgy gondolta jó dolog Flandriában hódítani, főleg ha nem neki kell meghalnia. (A dal a ypres-i háborús múzeum "betétdala", négy nyelvű kommenttel, a feliratozás és fordítás saját.)
| Ének | Fordítás | Szöveg | Fordítás |
| Ochere, red us vaderland en bevried us van soldaten. | Ó, Uram, mentsd meg az szülőföldünk, és szabadítsd meg a katonáktól azt! | ||
| Will you go to Flanders, my Mally-o? | Jösz majd Flandriába Rózsám? | ||
| Will you go to Flanders, my bonny Mally-o? | Jösz majd Flandriába szépséges Rózsám? | Die eigentlichen verlierer sind immer die eltern. Die frauen, die műtter. | A fő vesztesek mindig a szülők. A nők, az anyák. |
| There you'll get wine and brandy | Ott majd lesz bor és pálinka | ||
| And suck on sugar-candy | És rengeteg édes-cukorka | Gott strafe england | Isten verje Angliát! |
| Oh will you go to Flanders, my Mally-o? | Oh, jössz majd Flandriába Rózsám? | ||
| I have seen Ypres; in fact, I am lying there now. | Tény, hogy láttam Ypres-t, ott nyugszom most. | ||
| Will you go to Flanders, my Mally-o? | Jösz majd Flandriába Rózsám? | We hold this place for moral effect only (our troops would be better off behind the canal), for an ideal. In holding it men have died for a dream. | Csak morális okokból tartottuk azt a helyet, a csapataink sokkal jobb helyen lennének a csatorna mögött. Az emberek itt egy álomért haltak meg. |
| Will you go to Flanders, my bonny Mally-o? | Jösz majd Flandriába szépséges Rózsám? | Der krieg ist ein element der von gott eingesetzten ordnung. | A háború is egy elem, amit az Úr küldött, hogy rendet teremtsen. |
| You'll see the plaidies furlin' | Látod majd, hogy pléddel betekernek. | We think nothing of shrapnel now, if we can get trenches – it is beastly in the open. | Azt gondoltuk hogy ha már az árokban vagyunk nem érnek el a repeszek. Mert egyébként kegyetlenül a nyílt terepen voltunk |
| You'll hear the pipies skirlin' | Hallod majd a sikolyokat | Goed viseren mannen, goed viseren. | Jól célozzatok fiúk, jól célozzatok! |
| Oh will you go to Flanders, my Mally-o? | Oh, jössz majd Flandriába Rózsám? | ||
| J'ai appercu un allemand avant hier qui faisait des fortifications á 50 de moi, il fallait bien le tuer n'est ce pas? | Épp elkaptam tegnapelőtt, ahogy egy német tőlem 50 méterre erősítést épít. Meg kellett, hogy öljem, nem de? | ||
| J'ai pris un fusil et j'ai visé froideéent et il est tombé, je pense que cela ressemble beaucoup á un assassinat. Quel horeur! | Fogtam a fegyverem, szép nyugodtan célra tartottam és ő elesik. És végül teljesen tisztán láttam az ember jövőjét. Szerintem ez teljesen olyan mint a gyilkosság. Borzalmas! | ||
| Will you go to Flanders, my Mally-o? | Jösz majd Flandriába Rózsám? | It achieved little except loss. | Nem értünk el sokat, kivéve a veszteségeinket! |
| Will you go to Flanders, my bonny Mally-o? | Jösz majd Flandriába szépséges Rózsám? | War in this century is inexcusable. And all parties engaged in it must take an equal share in the blame for its | A háború ebben a században megbocsájtható. Az összes fél egyformán osztozik, annak vádján. |
| You'll hear the captains callin' | Hallod majd a százados hívását | ||
| You'll see the sairgeants crawlin' | Látod majd az őrmester négykézláb mászását | ||
| And the sodgers, how they're fallin, my Mally-o. | És a katonákat, hogy hogyan esnek el, oh én Rózsám! | Kameraden nicht schiessen! | Ne lőjetek bajtársak! |
| Er hangt een plakbrief uit voor de boeren ten eerste dat er hofsteden tijdelijk te pachte zijn in frankrijk voor de duur van de oorlog, | Egy hirdetés tűztek ki a farmereknek. Első pont: termőföldet lehet bérelni Franciaországban a háború ideje alatt. | ||
| ten tweede weiden van 150 en 170 frank de hectare in de calvados | Második pont: termőföldet lehet bérelni Calvadosban, 150 és 170 koronáért hektáronként. | ||
| en ten derde kosteloos vervoer vanaf abele. | Harmadik pont: Abele-ből ingyenes közlekedés áll rendelkezésre. | ||
| De belgen vloeken en zweren, de fransen drinken en smeren, de britten wassen en scheren, de duitsers vechten als beren, | A belgák káromkodtak és átkozódtak, a franciák ettek és ittak, a britek mosakodtak és borotválkoztak, A németek mint az ördög úgy harcoltak, | ||
| en allen zien de meisjes geren. | de amikor jöttek a lányok, mind ugyanolyanok voltak. | ||
| Les généraux dans leurs bureaux élaborent des pplans trés simples. | A tábornok a jól fűtött irodáikból rendkívül egyszerű terveket eszeltek ki. | ||
| Malheureusement il se trouve toujours quelques objections qui surgissent sur le terrain que la carte des généraux ne porte pas. Le résultat est qu'il y a des blessés et des morts. | Sajnos volt pár akadály ezek előtt, amik a csatamezőkön adódtak, és amit a tábornok térképei nem mutattak. A végeredmény sebesültek és hallottak. | ||
| Will you go to Flanders, my Mally-o? | Jösz majd Flandriába Rózsám? | I should like us to acquire the whole of the ruins of Ypres... | Ypres romjainak egészét meg kellene szereznünk |
| Will you go to Flanders, my bonny Mally-o? | Jösz majd Flandriába szépséges Rózsám? | A more sacred place for the British race does not exist in the world. (W. Churchill) | ennél megszenteltebb föld a brit fajnak (!) nem is létezik a világon. |
| To see the chief commanders, my bonny Mally-o? | Hogy lásd a fő parancsnokokat, oh én szépséges Rózsám? | Warst du auch in Ypres dieser zertrűmmerten stadt, wir lagen auch dort. | Voltál már valaha Ypres-ben, a lerombolt városban? Én is ott nyugszom... |
| You'll see the bullets flyin' | Látod majd, ahogy a golyók szállnak | ||
| Hear the ladies cry | Hallod majd, ahogy a hölgyek sírnak | ||
| And the sodgers how they die, oh, my Mally-o. | És a katonákat, hogy hogyan halnak meg, oh én Rózsám! | I died in hell . They called it Passchendaele. | A pokolban haltam meg. Passchendaele-nek hívták azt a helyet. |
_1234327361566.png){kind=link}
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.